Jermann Gábor egy a 30-as évei közepén járó dunaújvárosi fiatalember. Ő az általam ismert magyar gitárosok közül az egyik legszimpatikusabb, zenei felkészültség tekintetében pedig kijelenthető, hogy élvonalbeli! Mivel őt is a Magyar Kramer Klubbon keresztül ismertem meg és Kramerek tekintetében is megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik, úgy gondoltam, hogy ideális alany lesz terveim szerint hosszú interjú sorozat első részéhez!

Szervusz Gábor, először is üdvözöllek a Magyar Kramer Klub nevében és engedd meg hogy egyből a közepébe csapjak! Mikor kezdtél a zenével foglalkozni, miért a gitárt és választottad?

A zenével olyan 4 évesen kezdtem el foglalkozni. Panelban laktunk, és akármilyen zene volt, én az ágyat püföltem bőszen. Szüleim érezték, hogy nem csak úgy össze-vissza ütöm, hanem van ritmus is, de mivel a panelba a dob elég hangos lett volna, kaptam egy mini gitárt. Aztán később egy kis billentyűs hangszert is. Így, ezeken kezdtem el tanulni - zeneiskolában, illetve magánúton.

Hogy jutottál el a Kramehez és milyen Kramereid voltak?

A Kramerhez viszonylag egyszerű út vezetett. Egészen tini korom elején már nagyon érdekelt többféle zene - így a rockzene is. Akkoriban videoklippeket néztem állandóan az MTV-n, de a nővérem Ifjúsági Magazinjai és más naprakész anyagokon is ott figyelt a már ismert, klasszikus KRAMER logo a zenekarok gitárjain. Amikor igazán komolyan kezdtem foglalkozni a rock gitározással, nagy példaképemmé vált Daczi Zsolt, a Bikini néhai gitárosa, aki több Kramer modellel is rendelkezett egy időben. A klubban volt szerencsém kézbe fogni ezeket a Baretta ill. Sustainer American hangszereket, és úgy tekintettem rájuk, mint amelyeknek a hangja, látványa és kezelője (aki sajnos már nincs köztünk) eljuttattak egy tudatos hangszerkezelésre - és amelyek rengeteg inspirációt adtak! Igazából NÉGY Kramerem volt eddig, de abból sajnos csak hármat foghattam kézben - és nyűhettem! Az első egy 1986 American Custom I Stagemaster volt (jelenleg Zsludov Peti barátomnál van Pestlőrincen, és nagyon szereti!) ezt követte egy kb. 1989 körüli ProAxe Standard (jelenleg Both Csabi, igen tehetséges gitárosnál van aktív használatban), legutoljára pedig - Daczi Zsolt iránti tiszteletből, és nagy-nagy kíváncsiságból - egy szintén 1989 körüli Sustainer American. Reverse headstock - azaz fordított fejes hangszer volt, mely, ha jól tudom, azóta kapott egy másik nyakat, és Trencsényi Zoltán (a Kramer klubban Stranger) kollégánál van. Az összes "új" tulaj teljesen oda van a hangszeréért, mindegyiket személyesen ismerem, és fontos szempont is volt számomra, hogy ilyen személyeknek adjam el őket.

Gábor és a Sustainer

Tudom, hogy nagyon tetszik neked a Kramer  NightSwan modelje, amit Vivian Campbell signature modelljeként gyártottak és hoztak forgalomba. Miben más a NightSwan mint a többi Kramer?

Ez egy érdekes "szerelem" - először természetesen ott láttam meg a Kramer Nightswant, ahol az átlag magyar: Lugosi Lacinál a Beatriceben. Teljesen beleszerettem ebbe a gyönyörű villámos festésbe, a kicsivel kisebb méretű, de nagyon kényelmesnek látszó testbe, illetve a pattogó ping-pong labdáról mintázott berakásokba. A feje annyira nem tetszett, de kárpótolt minden más. Legfontosabb különbség a többi modellhez képest (most a Nightswan I-ről beszélek), hogy két humbucker pickupot találunk rajta egymás mellett közvetlenül. Ma már azért nem vennék Nightswant, mert a játékomban fontossá vált a nyak pickup használhatósága amely ugye ezen gitár esetében nem lehetséges. Molyolni meg nem szeretek semmit (plusz pickup betétele stb.) A Nightswant egyébkén jórészt Japánban gyártották, csak a prototípus készült mindenestől az USA-ban.

Úgy emlékszem, kis híján tulajdonosa lettél egy NightSwannak, miért nem valósult meg ez az álmod?

Volt egy hatodik érzetem, hogy nem kéne megvenni ezt a Nightswant (négy Kramerem közül hármat eBay-en vettem!), mégis megtettem. Aztán a UPS postaszolgálat még az USA-szállítás közben eltörte. Kaptam róla fotót is. Le voltam taglózva. Ott álltam, kifizettem irdatlan sok pénzt a cuccért, és tehetetlen voltam. Mivel az eladó számára fontos volt az eBay-es hírnév, feedback, ezért visszafizette a teljes összeget, amelyből később megvettem a ProAxe Standardet. Ő rosszabbul járt így sajnos, de ez már az ő története.

A kép sajnos NEM illusztráció!

Az első Kramer találkozón 2007-ben kézben a ProAxe!

Több hangszert is vásároltál már az E-bay-en keresztül, van-e valamilyen jó tanácsod az internetes vásárlással kapcsolatban azoknak, akik most tervezik a hangszervásárlást a neten! Mi az amire különösen oda kell figyelni?

Mondanám azt, hogy ez egy zsákbamacska, de mégsem teszem. Minden hangszer, amit az eBayen vettem, kifogástalan hangszer volt - ez viszont nagyban betudható annak is, hogy az ember egy idő után már tudja, mire kell nagyon figyelni. Emellett, ha teheti, kell olyan kontakt ember, aki esetleg a környéken van (ez nehezen megoldható persze), és ki tudja próbálni - és még ért is hozzá. Ha viszont nincs, érdemes figyelni a következőkre:
- az eladó népszerűségi indexe eBayen ne legyen kisebb 96-99%-nál. Ez persze az eladott cuccok számától is függ. A lényeg azért, hogy nagy legyen az eladott cuccainak száma. Bele kell olvasgatni, mit írtak róla mások, és az is fontos, hogy ez a sok eladott cucc lehetőleg nagyrészt gitár legyen. Ugyanis hiába adott el valaki 2000 szekrényt már, ha gitárnak ez az első, amit te kinéztél. Mi van, ha nem is ért hozzá? Ha át akar vágni? Ha nem akar átvágni, de nem látja rajta a repedést, vagy nyakhibát, vagy más apróságot? Sok ilyen is van. A legjobb, ha az ember egy hangszerbolt használt cikkei közül vesz eBayen gitárt. VAGY a guitarcenter.com "USED GEAR" részlegéből, ahonnan szintén jó dolgok vannak olcsón, és ott garantáltan nem vágnak át.
- az az eladó, aki ROSSZ kapcsolattartó, és nem reagál az emailekre viszonylag gyorsan (manapság iphone-ról azonnal lehet válaszolni, ha nincs valaki gép előtt, akkor is), eleve gyanús. Az ilyentől semmiképp nem szabad vásárolni.
- csakis paypal-os fizetéssel szabad fizetni, mert minden más nagy kockázattal jár.
- hozzáértés: aki nem tud kielégítő válaszokat adni a kérdéseidre, attól ne vegyél hangszert. Lehet, hogy a világ legjobb gitárja van nála, de ha erről nem tudsz megbizonyosodni, az kockázat, és ilyen távolságból azt nem szabad felvállalni.
- ha nem küld NAGY felbontású képeket azokról a kulcs fontosságú helyekről a gitáron, amelyekre te kíváncsi vagy (pl. fej hátulja, nyakillesztés, vagy bármely - az eredeti fotózás miatt gyanúsnak tűnő helyről), és nem küldi gyorsan (ez relatív, de érezni fogod), azt a gitárt felejtsd el ha tudod, és van kint ismerősöd, próbáld meg behozatni vele: ezzel nagyban csökken a kockázat, hogy baja esik a gitárnak. (és hamarabb is kapod meg...)

Szerencsére már hagyománya van Magyarországon a Kramer találkozóknak, ahol talán a signature modellek kivételével majdnem minden jelentős modellt volt alkalmad (alkalmunk) kipróbálni, véleményed szerint melyik Kramer viszi a pálmát és miért?

Hát :D .... :) Mindenki a PINK-et fényezi, aminek akkora soundja van, mint egy vaddisznónak, és ezt nem is lehet cáfolni. DE. Szerintem, a "pálmavitel" arról szól, kinek mi jön be leginkább. Én úgy gondolom, hogy számomra Igor Sustainere a társ-aranyérmes: érett hangzás, vastag hang, jól megfogható nyak (ez kéz-függvény is ugye), számomra tökéletesen artikulálható hangok. Gyorsaságban, és abszolút kényelemben a másik aranyérmes a volt ProAxe-em.
 

Manapság már, vagy ha úgy nézzük, akkor pillanatnyilag nem vagy Kramer tulajdonos. Elmesélnéd, hogy mi volt a márkaváltás (szakmai) oka?

 Hát, ezt a témát már sokszor átrágtuk, néha picit szégyellem is a dolgot  :D De, ha el lennék eresztve pénzzel, EGY Kramerem biztosan lenne. Én igazából nem "márkát" váltottam. Jelenleg két gitárom van - mindkettő signature modell, és ez azért fontos csak, mert több példaképem közül kettőnek gyártották ezt a két gitárt. Játékstílusuk, felfogásuk, gondolkodásmódjuk számomra követendő, és nagyon inspiráló, így ki akartam próbálni ezeket a hangszereket. Pontosan emiatt vennék pl. egy Jeff Beck stratocastert is egyszer. Szóval, valójában nem váltottam márkát, csak ahogyan mélyítettem gitáros ismereteimet, és eleve szerteágazó ízléssel vágtam bele a gitározásba több, mint 20 éve, borítékolható volt, hogy a nagy érdeklődési kör miatt az igényeim is változni fognak. Ezek az igények NEM jobbak az előzőeknél. Csak másak. A mostani gitárjaim nem "jobbak" a Kramereknél, de azokat az igényeket, melyekre szükségem van, pontosan úgy tudják kielégíteni, ahogyan én szeretném. Mi az tehát, ami miatt el kellett adnom a Kramereket? Több oka volt: 1. azt a clean hangzást, amelyet szeretek: melegebb tónus, vagy épp a csillogó, kissé fenderes, single coil-os clean, nem találtam meg egy Kramernél sem. De ez nem baj: nem erre készültek. Jelenlegi két hangszeremmel mind a rockosabb, humbuckeres világot hozni tudom, mind a klasszikusabb clean-crunch stb. hangzást, ÉS segítenek létrehozni olyan hangzást is, amely smooth jazz, funky vagy épp fúziós jazz irányba visznek. Ez azt jelenti, hogy kicsit több rétű hangszerek, de ettől nem "jobbak", csak az én szerteágazó igényeimet könnyebben kielégítik. Ettől függetlenül máig úgy tartom, és azt ajánlom, hogy aki AOR, 80's rock, klasszikusabb metál műfajokban szeretne jeleskedni, MINDENKÉPP szerezzen be Kramert!

Wildbob a 2010-es Kramer találkozón az Ibanez FGM100ps Frank Gambale signature modellel!

Ha most kellene választanod, akkor melyik Kramert választanád? Vegyük figyelembe a Kramer mai utódait is!

Választani nehéz, de valószínűleg egy Eliot Easton modell volna vagy egy ProAxe custom!

Mi a véleményed a legendás Kramer mai leszármazottjairól?

Senkinek nem ajánlom őket, aki komoly hangzásra, kezelhetőségre, minőségre utazik, és nagyobb tervei vannak a zene terén. Tanulni mondjuk OK.

Meggyőződésem, hogy a Kramer klub tagságának egyik legjobb hangszerese vagy, milyen vonalon mozogsz manapság? Milyen terveid és kilátásaid vannak?

Köszönöm, ha így gondolod - sokat dolgozok érte, hogy legalább rosszabb ne legyek, mint tegnap! Mostanság sokat dolgozok session vonalon, vagyis felvételeket készítek, gitársávokat ismerősök zenei anyagaira. Ezek viszonylag sok műfajban mozognak, ezért "mindent tudni kell" - vagyis ez illeszkedik zenei világomhoz: megismerni minél több dolgot, tökéletesíteni az eddig ismerteket. Ettől függetlenül elég alul művelt vagyok az utóbbi idők metál műfajait illetően, és a keményebb riffelés nem megy úgy, mint 10 éve például: mivel annyira nem is csinálom.
Tervek: Nem tervem, hogy "meghódítsam" Magyarországot egy nagyobb banda tagjaként, de a sok koncertezés az nagyon hiányzik. A rendszeresség, ami volt régebben, hiányzik - de a sok és változatos session munka kreatív légkörét nagyon élvezem. Ezen túl olyan pontosságra tanít, amit más talán nem.

 

Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre és további sok sikert kívánok a zenében és a zenén kívül is! Remélem a következő Kramer találkozón is összefutunk!

Én is köszönöm, és viszont kívánom a zenekarodnak és neked is a személyes életben! Kramer találkozón mindenképp találkozunk!!

Farkas István "Richie"